Kazinczy Ferenc
Kazinczy kornak irodalmi viti
Az ypszilon-hbor:
Tmja a magyar helyesrs hangjell rendszere volt. Jottistk s ypszilonistk vitja: a szelemz rsmd hasznlata vagy a fonetikus, kiejts szerint kell e rni. Vgl a szelemz rsmd vlt a mai helyesrsunk egyik alapelvv.
rkdia-pr
A nyelvjtsi vitk:
Tvisek s virgok megjelensvel (1811) kezddtt (Vitkovics Mihlyhoz rt episztola). 1813-ban megjelent Mondolat cm jtsellenes gnyirattal vett harcosabb formt. A mondolat sz az erltetett szgyrtsokra cloz. A gnysztr sok nevetsgesnek sznt szavuk csakugyan gykeret vert a ksbbiekben, nyelvnkben. Klcsey s Szemere megrta a Felelet a mondoltara cm mvet, mely egy felhborodott levllel indul, hiszen a pnzkrt, csak egy raks marhasgot kaptak. Gnyos versek, epigrammk zrjk a mondolatra adott feleletet.
Az Ilisz pr:
Klcsey lefordtotta az Ilisz nhny rszlett, elkldte Kazinczynak, aki viszont tovbb adta Vlyi Nagy Ferenc srospataki tanrnak. Vlyi sokat tvett Klcsey kziratbl. A Klcsey s Kazinczy kztt kirobban vita ismt felvetette az eredetisg s az tvtel problmjt: Klcsey az j, romantikus korszellem jegyben, immr a szerz kiltt, szerzi jogait, eredetisgt ppoly fontosnak tartja, mint magt a mvet.
|