K�lcsey Ferenc

P�ly�ja

(1790-1838)

Tanul��vei:

A kelet-magyarorsz�gi, reform�tus k�znemes csal�db�l sz�letett. El�bb apj�t, majd tizenk�t �ves kor�ban �desanyj�t is elvesztette. Debreceni koll�giumban tanult (olvasta: g�r�g filoz�fusok mellett Kant �s Descartes). 18 �vesen kereste f�l els� level�vel Kazinczyt, akinek engedelmes �s m�lt� tan�tv�nya lett.

Nyelv�szeti �s kritikai munk�ss�ga:

K�lcsey legjobb bar�tja Szemere P�l volt: az � otthon�ban, P�celen, egy�tt �rt�k Kazinczy mozgalm�t, v�delmez� irom�nyukat az antimondolatot (Felelet a Mondolatra, 1815). D�brentei G�bor b�ztat�s�ra kezdte meg kritikusi p�lyafut�s�t: 1815-ben Csokonair�l, majd 1817-ben Berzsenyir�l sz�l� kritik�t k�z�lt. K�s�bb Kazinczyval is megromlott a viszonya elhat�rol�dott a nyelv�j�t�s sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sait�l.

V�ls�g, majd kibontakoz�s:

K�lcs�n majd Szatm�rcsek�n �lt. 1823-ban 2 k�lt�i remekel�ssel emelkedik ki a v�ls�gb�l: meg�rja a Himnuszt (patetikus-elk�telezett) �s a Vanitatum vanitas (ki�br�ndults�g-passzivit�s) c�m� verseket.

K�z�leti p�ly�ja

1829-en indult: megyei aljegyz�v� nevezt�k ki, Szatm�r megye orsz�ggy�l�si k�vete lett. 1832-36-os reformerek egyik vez�r�v� v�lt. Wessel�nyi Mikl�st megv�dolt�k, K�lcsey v�llalta v�delm�t. Ez kimer�tette �s egy hivatalos �tja sor�n megh�lt, 48 �vesen meghalt.

�rtekez� pr�z�ja:

�rv�n maradt unoka�ccs�hez, K�lcsey K�lm�nhoz int�zett intelmei – Parainesis 1837

Legnagyobb alkot�sai k�z� tartoznak orsz�ggy�l�si besz�dei is.

L�r�ja:

Tudatosan pr�b�lgatta, vizsg�lta a n�pk�lt�szet hangj�t, nagy er�fesz�t�seket tett egy n�pies k�lt�i st�lus kialak�t�s��rt. 1822-Csolnakon melyben a versforma (f�lr�mes, �temhangs�lyos versel�s) is a n�pdalokat k�veti.    

            Szentimentalizmus�nak megnyilv�nul�sa – Elfojt�d�s (1814). Mesteri szerkeszt�ssel fejezi ki a k�lt� lelki v�v�d�sait, csapong�sait, t�rgyiasulni nem tud� szenved�lyeit.

            Meglep� a Berzsenyi-kritika romantikaellenes t�mad�sa, hisz az Elfojt�d�s maga a romantika, az �rtelemt�l �res szenved�lyess�g.

            Rebellis vers – epigramma – �nostoroz� nemzetv�dol� hangja. Itt arra mutat r� a szerz�, hogy magunkban kell keresni a hib�t, t�rt�nelm�nk nem egy szakasz�ban: mi szalasztottuk el a t�rt�nelmi lehet�s�geket, mi hagytuk magunkra m�rt�rjainkat.

            Huszt – Ennek a felfog�snak z ellenpontja a m�sik j�l ismert epigramma, a Huszt (1831).